Elérkezett a szeptember vége. Az utolsó nap. Túl vagyunk az első őszi hónapon, az első iskola hónapon. A nyár elmúlt, a levelek száradnak, színesednek, az idő hűl (remélem nem sokára tényleg), vasárnap van. A legtöbb tanuló tanul. Sajnos van egy nagyon rossz szokásom, ilyenkor hajlamos vagyok nem a tanulással foglalkozni.. Ilyenkor jönnek még gondolatban 'jajj csak azt az utolsó videót nézem meg' és a társai. A tanulás elmarad és csak tologatom magam előtt... 'majd holnap' azután 'majd előtte való nap' végül pedig reggel a negyed órába próbálom az agyamba nyomni a sok dolgot amit kellett volna tanulnom, vagy éppen előtte való este tanulok éjfélig, mert lusta voltam. Ezen változtatni kell, igenis ki kell kapcsolni a gépet, a telefont mindent, megtanulni és utána lehet bármit bűntudat nélkül csinálni. A lényege tényleg az akarat erő kell hogy legyen, tudom hogy nincs sok, de muszáj lennie!
1 hónapos állandó koránkelés mellett az ember nagyon le van szívva, próbál átállni, de nagyon nehéz. Így vasárnapra mindig nagyon elfáradok, lélekben és testileg is, nem tudom nagyon kipihenni magam. Szokásos a hétvégén pörgés is, nem tudok megülni egy széken, muszáj mindig valahova menni.. El se tudnám képzelni hogy itthon unatkozzak egy napot is. Sajnos ez sokszor a teljesítőképességem terhére megy. Azonban hiába a fáradság, erőt kell meríteni, akárhonnan de muszáj, mert jön az újabb hét, az újabb akadályok, az újabb kihívások. Fontos, hogy ilyenkor tudjunk miből meríteni erőt. A barátainkból, a családunkból. Ne feledkezzünk meg, hogy ez nem csak egy körforgás ahol mindig a hétvége a fontos vagy a szünet, élveznünk kell és észre kell vennünk a hétköznapokban is a szépet! Ez a legfontosabb! Ne vesszünk el a napok körforgásában:) Ez lett volna, bocsánat a kuszaság miatt:) búcsúzóul még egy zenét így esétére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése